I.
Kondoros gazdaságtörténete a középkorban és a koraújkorban
A középkori Kondoros falu I. Szent István
király uralkodása idején alakult. Nevét a rajta átfolyó Kondor-patakról, vagy a
nyaranként itt tanyázó fakókeselyűről, népies nevén Kondorsasról, esetleg
Kondor nevű első birtokosáról kaphatta. A Kondoros csuvasos, török eredetű szó,
jelentése: hódok által lakott terület. Ez utal arra, hogy a település környékén
vadban, halban gazdag nádas, mocsaras terület volt, ahol esetleg hódok is
élhettek akkoriban. A kondor szó esetleg a göndör régi megfelelője, ami a
Kondor-patak girbegurba, azaz "göndör" folyására utal.
A középkori,
úgynevezett Ókondoros a mai településtől ÉK-re, a mostani Hosszú sor mentén
állt. Lakói az alföldi terület lehetőségeiből adódóan mezőgazdasággal,
földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. A település érdekessége,
hogy a sárral tapasztott, paticsfalú házakat amikor már leromlottak, nem
javítgatták. Egy kicsit arrébb a házakat újjáépítették. Így a település kb. 50
évenként kicsit odébb vándorolt.
A XIII.
században Kondoros község a gyulai uradalomhoz tartozott. Egyházi tekintetben a
váradi püspökséghez. Az egyházi adóösszeírásokat tartalmazó Váradi Regestrumban
maradt fenn a település neve először, 1229-ben: "pristaldus Micon de villa Cundurus in parochia Békés" ( = Mikó
poroszló a békési plébánia Kondoros falujából ).
Kondorost és
lakóit az 1241-ben benyomuló tatárok elpusztították. Így a község gazdasági
fejlődése is 200 esztendeig elakad. A települést 1403-ban említették újra, a
gyulai uradalomhoz tartozó Kondorosegyháza néven. Ez arra utal, hogy templommal
rendelkező falu volt, melynek maradványait a régészek meg is találták.
1526-ban már a legnagyobb falvak közé
tartozik Kondoros a gyulai uradalomban (lakosai 9 frtot és 50 dénárt fizettek
hadi adó fejében). Egyházának javadalma ez időben közepesnek mondható.
1552-53-ban 43 kapu után
hajtották be a falu lakosságán az adót. Az 1557-58. évi defter szerint Kondoros
magyar faluban 42 ház állt. 1554-ben a gyulai uradalom falvai közül ők adták a
legnagyobb kilencedet.
1563-64-ben Kondoros királyi birtokon 70
portát írtak össze. 1563-ban 103 család lakott itt, a falu lakossága mintegy
515 fő volt, akik főleg földművelésből éltek.
Gyula vára 1566-ban török
kézre került és ezzel Kondoros is a törököké lett. 1567-ben a családok száma 79
volt. Ugyanekkor Orosházán 59, Csabán 78, Békésen 551 család élt. A virágzó
falu kettős adózás alá került, nemcsak a törököknek fizettek, a magyarok is
behajtották az adót. 1578-ban a kincstár elzálogosította, Kondorost Kátay
Ferenc és Néney Imre kapta zálogba, majd 1590-ben Rákóczi Zsigmond
visszaváltotta az egri vár számára.
Az 1595-ös hadjárat folyamán Miksa főherceg
visszafoglalta Szarvast a törököktől. Ekkor rövid időre Kondoros is újra magyar
kézre került, azonban a sűrű tulajdonosváltás és többszörös adóztatás
tönkretette. Így 1602-ben már Kondoros is pusztaként szerepelt a
nyilvántartásokban.
II. Kondoros gazdasága az újkorban
Gyula
1695. évi felszabadításával távozott a török a vidékről. Az 1700-as években
igen jó legelőként tartották számon e pusztát. 1720-ban Harruckern János György
udvari szállító kapta meg egész Békés megyét. Kondoros legelőinek értékét a
kamarai jószágigazgató 1721-ben 200 forintra becsülte. A jó legelőt, Csaba és
Szarvas közt fekvő terjedelmes pusztát két részre osztották, Kis- és
Nagy-Kondoros névvel. Az előbbi Csaba, az utóbbi Szarvas hatóságához
tartozott. Nagy-Kondoros pusztát 1730-ban Szebeni Rácz László,
1744-ben a bolgár származású Prentics Ferenc bérelte. 1747-ben 450 forintot
fizettek érte. 1754-ben a szarvasiak kérésére a Nagy-Kondorosnak nevezett
puszta felét Harruckern Ferenc szarvasi jobbágyainak engedte át használatra. A
másik felét 1798-ban egy kis rész kivételével a szarvasi Rátához csatolták, s
így az gr. Stockhammer József utódainak birtokába került.
A XVIII. század első felében ezen
földesurak kezén maradt Kondorost híressé tette a csaba-szarvasi országút mellé
épített kondorosi csárda, amellyel szemben 1852 táján zsandár-laktanyát
építettek. (A laktanya hivatalosan a csárda, mint "betyárfészek" ellenőrzésére
épült, de megépítésének valódi indoka a csárdától 4 kilométerre lévő csákói
Batthyány-kastély megfigyelése lehetett, ahol a Bach-korszakban a magyar urak
rendszeresen összegyűltek, vadászni, agarászni.) Ekkor talán még senki sem
gondolta, hogy éppen ezek körül
később új község fog épülni.
A XIX. sz. elején Kondoros puszta a Batthyány, Bolza, Mithrovszky, Wenckheim
nagybirtokosok tulajdonában volt. Céljuk a művelés alá vont területek növelése
volt, ehhez azonban emberekre volt szükség.
Ezen igények és az 1873. évi XXII. tv. alapján 1875. december 23-án
alakult újjá Kondoros. Megalapítása Dérczy Ferenc nagybérlő, Zlinszky István,
Geist Gáspár, s az ő nagybirtokának főtisztje Petőfi István (a költő öccse),
továbbá az egyik Wenckheim uradalom jószágkormányzója, Erdőtarcsai Fejér Imre,
és a már nevezetes Kondorosi Csárda akkori tulajdonosa Reguly György nevéhez
fűződik.
Az új község határa a régi Nagy-Kondoros keleti feléből, Nagy-Csákó
pusztából, s az 1798-ban innen elszakított, és a csabai osztályrészhez csatolt,
de visszakerült 3531 7/8 holdnyi Kis-Kondoros nevű (de az endrődi
Kis-kondorostól különböző) pusztából alakult, s így lett 15.764 kat. hold
nagyságú. A község telepítésekor a házhelyeket a gróf Bolza család
adta el 300 négyszögöles parcellánként. A 135 telket
derékszögű utcahálózatba osztották. Az első házat Vicián József építette
1878. március 3-án, s a mai evangélikus lelkészlak helyén állt.
A községnek mindjárt a megalapítása után elég szép számú lakossága volt,
akik a település határában lévő uradalmak cselédségéből, s a környező
településekről a Körös árvíz sújtotta területeiről elvándorlókból tevődött
össze.
III.
Kondoros gazdaságának fejlődése 1875 és 1945 között
Kondoros lakossága 1880-ban 2118 fő volt, nagyobb részben evangélikus,
de a nagybirtokosok mind római katolikus vallásúak voltak.
Az első ártézi kút 1899-ben létesült, a fúrást Orbán Sándor helyi lakos
végezte el, szerződés szerint ezt 3700 forintért (7400 korona) vállalta. A kút
285,15 méternél megadta a kívánt 60-70 liter vizet. A kitűnő, forrásvíznek
ítélt ivóvíz május 18-án tört fel. Ugyanebben az évben jelentek meg az első
petróleumos utcai lámpák is.
1904-ben kapott a község vasutat, s
újabb földvétel által is gyarapodott a kisbirtokosok tulajdona. 1903-ban gr.
Apponyi Antal Kondoroson fekvő 1777 holdnyi birtokát is parcellázták. A
felosztott birtokon is épült egy községi iskola. Az adás-vétel intézője a kondorosi
Dérczy Péter nagybérlő volt.
Az első világháború idején póthadikórházat rendeztek
be, melyben később már 50 főt meghaladó volt a sebesült létszám. A kórház buzgó
gondviselője az egész időtartam alatt a község tudós orvosa, dr. Deseő Antal m.
kir. kormánytanácsos volt.
A proletárdiktatúra és a
forradalom nagy izgalmat keltett. Itt tűnt fel elsősorban Kovácsik István
tapintatos közszolgálata, akinek az útmutatásait a forradalom elmúltával is
kérték.
Az oláh megszállás tönkretevő és
kegyetlen volt. Románia határa itt volt Kondoroson, s igen jelentős
fenyegetések voltak uralmon, hogy ez már Románia. 11 hónapig tartó pusztítás
után 1920. március 28-án hagyták el a községet. A századforduló alatti
növekedés, fejlődés után az első világháború visszaesést okozott. A háború
annyira kimerítette a községet, hogy 1918-ban már a hadisegélyeket sem tudták
minden jogosultnak kifizetni. A település fejlődésében lassulás következett be.
A községfejlesztés csak a '20-as évek idején indult el újra.
A község villanyvilágítását Hanzus
János saját költségén építette ki a Hanzus-féle gőzmalom vállalatában. 1930-ban
kezdte meg működését a mozgó filmszínház, 1935-ben újabb ártézi kutat fúrattak
16.000 pengő költséggel, amely igen jól sikerült: 350 liter vizet juttatott
percenként. Ekkor épült a köztisztasági fürdő is. A községháza előtti piactéren
felállították a hősök szobrát, s a hősök ligetét is berendezték. Minden jel
arra mutatott, hogy a község rohamosan fejlődik tovább.
A község lakóinak száma 1920-ban
6090, 1930-ban 7178. A 10 év alatti tényleges szaporodás 1088 fő, a természetes
828, a községbe betelepült 260 lélek. Ez a szaporodási viszony abban az időben
kedvező volt dacára a rossz halálozási viszonyoknak. A csecsemő-halandósági,
gümőkor halálozási arányszámok rendkívül magasak voltak (az utóbbi az egész
járásban a legmagasabb).
A lakosság anyanyelvi megoszlása s
következő: magyar 6981, német 4, tót 187, oláh 1, egyéb anyanyelvű 1 lélek. Az
adatok alapján számottevő nemzetiség nincs a községben, a tiszta magyar
községek közé sorolták ekkor Kondorost.
1943-ban Kondoros nagyközség
lakosainak száma 7498 fő. Közigazgatásilag a községhez tarozik: Geist-csákó,
István majorok, Erzsébet-tér Kiskondoros, Újtanyák, Apponyi földi, Balázs
tanyák, Baross-telep, Bencz bérleti tanyák, Ilka-tér, Lujza-tanya, gróf Bolza
Géza bérleti és Gróf Bolza Pál vagyonváltságföldi tanyák, Réthy-Láng és Bakos
majorok, Merán gróf földek, Nagy major, Sziráczky stb. majorok.
A lakosság megoszlása: 90% magyar,
10%-a tót és más anyanyelvű. Lakóházak száma 1614. A lakosság 45%-a
belterületen lakik.
A második világháború Kondorost is
érintette, de heves összecsapásokra nem került sor.
IV. Kondoros gazdaságának
fejlődése 1945-től napjainkig
Az 1945. novemberi választáson a falu
lakói a demokrácia, és az új élet mellett tettek hitet szavazataikkal. 1950
októberében került sor a kondorosi tanács alakuló gyűlésére.
1952-ben megszűnt a jegyrendszer, a
mezőgazdasági termények és termékek felszabadultak, s ez nagymértékben
hozzájárult a község paraszti lakosságának életszínvonal emelkedéséhez.
Az 1950-60-as évek alatt a község fejlődése új lendületet vett: 1951-ben
a község villanyhálózatát rákapcsolták a központi hálózatra. 1953-ban
parkosították a főteret, autóbusz-várótermet létesítettek. Központi orvosi
rendelő kezdte meg működését két orvossal.
Az 1958-tól 1970-ig tartó időben
nagy jelentőségű építkezések folytak a településen, melyek mind a község
fejlesztését szolgálták, és nélkülözhetetlenek voltak. A település
vízellátásának problémáját egy törpevízmű létesítése oldotta meg, amely
építésének első szakasza 1962-ben, a második szakasza 1966-ban lett befejezve.
Ennek eredményeként kiépült a község egész területét behálózó, 37 km hosszúságú
vízvezeték-rendszer. A beruházás 6.079.000 Ft-ba került. Az igények növekedése
miatt a kezdeti egy kút kevésnek bizonyult, ezért 1971-ben új kutat kellett
fúrni, melynek költsége 469.302 Ft-ot tett ki.
1961-ben kezdődött el egy
télen-nyáron működő tisztasági fürdő építése. A fürdő 1968-ra készült el, és
2.581.227 Ft-ba került.
1965-ben épült egy szertárral,
fizikai-kémiai előadóval, konyhával és étkezővel ellátott iskolaegység, mely
kielégítette az akkor korszerű követelményeket. Létrehozták az "Öregek Napközi
Otthoná"-t.
A községnek 1968-ig nem volt bölcsődéje.
E célra egy régi épületet újítottak fel, és rendeztek be. 1969-ben került sor
az óvoda bővítésére, így a falu egy 100 férőhelyes napközi-otthonos óvodával
lett gazdagabb.
A társadalmi ünnepségek
rendezésének egyre bővülő igénye tette szükségessé 1967-ben egy házasságkötő
terem megépítését, ahol a társadalmi esküvőn kívül a névadókat is rendezik.
1970-ben Kondorosi Csárda éttermét
felújították, a konyhát korszerűsítették, a jókora étterem egy részét
hagyományos magyaros bútorokkal rendezték be, a másik részt modernekkel. Az
1970-es évek elején új társasházak épültek, megépült a takarmánykeverő
vállalat, a '70-es és '80-as időszakban kiépült a telefon- és gázhálózat,
benzinkút, modernebb iskola és orvosi rendelő. 1970 és '80 között 345 új ház
épült.
1973-ban új parkokat hoztak létre,
1974-ben a kondoros Nagyközségi Tanács 140 ezer forintot fordított
járdaépítésre. Ebből az összegből a többek között a Klapka, a Hunyadi, a
Kinizsi, a volt Lenin, és a Rózsa Ferenc utcákban készült el a járda. A lakók
összesen 1600 m új betonjárdát építettek társadalmi munkával, s mintegy 600 m
új járda építéséhez nyújtottak segítséget.
Az 1968 óta komoly gondokat okozó
belvíz és csapadékvíz elvezetésére 1974-ben 2300 folyóméteres nyílt csatornát
és 340 folyóméteres zárt csatornát építettek. Erre összesen egymillió 750 ezer
forintot fordítottak. Az esőzések következtében 1976-ban és '77-ben tovább nőtt
a belvízzel veszélyeztetett terület. Ezért került sor 1976-tól 4452 folyóméter gravitációs
nyílt árok, 1362 folyóméter zárt csatorna és 595 méter AC-nyomóvezeték
építésére.
1975 nyarán egy óriási vihar
ledöntötte az evangélikus templom torony sisakját. Akkor a tornyot
újjáépítették, s más felújításokat is elvégeztek.
1976-ig a legjelentősebb beruházások
között szerepel az új lakótelep közművesítése, a közvilágítás korszerűsítése,
járdaépítések, kutak fúrása, buszváró építése és a diákotthoni konyha
létrehozása.
1978. januárjában adták át a
kondorosi ÁFÉSZ 6 millió forintos költséggel épült 600 négyzetméteres
ABC-áruházát, majd ugyanezen év októberében az új ruházati szakboltot, melynek
korszerűsítése mintegy 800 ezer forintba került.
1981-ben, a Munkásőr utcában (Őr utca) 80
ezer forintos költséggel bővítették a villany- és vízhálózatot. Októberben
megkezdődtek a kerékpárút építési munkálatai a 44-es főút mentén.
A kondorosi ÁFÉSZ május 21-én
adta át a rekonstruált, és 258 m 2-re kibővített vas-műszaki boltot.
Az elkészült gázvezetéket 1983.
december 9-én adták át a Kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalat ünnepélyes
igazgatótanácsi ülésén. A beruházás 67,6 millió forintba került, és a kondorosi
takarmánykeverőn kívül a beruházásban részt vett a kondorosi Egyesült Tsz, a
kétsopronyi Rákóczi Tsz, a hunyai Hunyadi Tsz, és a kamuti Béke Tsz. A tervezet
szerint a gázvezeték hasznát nem csak a termelő üzemek, hanem a községek
lakossága is élvezheti, s már a következő évben megkezdődhetnek a lakossági
gázbekötések, ami azonban még néhány évet váratott magára.
A Kondorosi Csárda konyha és
kiszolgálóhelyiségei az idő múlásával már nem feleltek meg a közegészségügyi
követelményeknek, így 1983-ban eldöntötték: nagyszabású felújításba kezdenek. A
következő évben a csárdát műemlékké nyilvánították, ami új helyzetet teremtett.
A tulajdonosnak módosítani kellett az átalakításra vonatkozó elképzeléseit,
újradolgozni a terveket. A teljes körű felújítás 1984-ben kezdődött, és két
évig tartott. A helyreállítás során arra törekedtek, hogy visszaadják a csárda
eredeti formáját.
1989. augusztusában szilárd útburkolat
készült a Kölcsey és a Rákóczi utcákon a lakosság összefogásával.
1990. júniusában átadták a
szennyvíztisztitó-telepet.
V. Kondoros gazdasági fejlődése a
rendszerváltoztatás után
1993. május 31-én került sor a II.
világháborús emlékmű felavatására, mely az I. világháborús emlékmű mellett
került elhelyezésre. Az új emlékművet Für Lajos honvédelmi miniszter
leplezte le.
A képviselő-testület a könyvtárat
és a közművelődési intézményt 1994. január 1-i hatállyal összevonta, s az
intézményt az "Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára, Közösségi
Háza" néven határozta meg.
1994. január 27-én az általános
iskola és diákotthon intézménye megnevezését Petőfi István Általános Iskola és
Diákotthon néven határozták meg.
Február 12-én átadták a
vásártéren épült új általános iskolát. Az ünnepélyen megjelent Dr. Mádl Ferenc
művelődési miniszter és Deme Zoltán országgyűlési képviselő.
1995. márciusában elkészült a
község egészére vonatkozó szennyvízcsatorna hálózat kivitelezési és
engedélyezési terve.
1996. augusztus 18-án a
millecentenáriumi ünnepségsorozat keretén belül átadták a Magyar - Szlovák Táj-
és Alkotóházat, valamint felavatták a díszburkolattal ellátott főteret, a
felújított és üzembe helyezett szökőkutat.
Október 22-én felavatták a
Kondorosi Takarékszövetkezet új székházát.
Az 1997-es évben a belvíz
okozott károkat a településen (január 30-án harmadfokú belvízvédelmi
készültséget rendeltek el). A februárban bekövetkezett hirtelen hóolvadás
következtében a településről az Új Szőrhalmi csatornába kijuttatott
vízmennyiség meghaladta az 57.000 m 3-t.
A belvíz miatt 45 ingatlan
károsodott. A lakossági kár 30 MFt, az önkormányzati kár pedig 33,5 MFt volt.
Májusban az önkormányzat
megnyerte a pályázatot egy többfunkciós kulturális és sportlétesítmény
létrehozására.
1998. január elsején megkezdte
működését a Fríz- Tej Mezőgazdasági Részvénytársaság.
Augusztus 20-án megnyitották a
Többfunkciós Művelődési Centrumot.
Szeptember 21-én a képviselő-testület
a beterjesztett Dérczy Ferenc Könyvtár intézmény és a Többcélú Közművelődési
intézmény alapító okiratát 1999. jan. 1.-i hatállyal elfogadta.
Kondoros Nagyközség
Önkormányzata nyert az Ifjúsági és Sportminisztérium által kiírt pályázaton,
egy sportöltöző létrehozására. A beruházás költsége 17.900.000 Ft. Ennek 50%-át
a minisztérium, a fennmaradó részt pedig helyi vállalkozók és az önkormányzat
biztosítják.
Október 23-án ünnepélyes keretek
között átadásra került az oly sokak által nagyon várt mezőgazdasági iroda,
melynek fontossága, hogy a kb. 2500 főt érintő mezőgazdasági problémákat
ezentúl helyben is elintézhetik, új információkhoz juthatnak, pályázati lehetőségekről
értesülhetnek a helybéli gazdálkodók.
2000. március 15-én megtörtént a
sportpályán épülő új öltöző ünnepélyes alapkőletétele. Az alapkövet Babák
Mihály és Domokos László országgyűlési képviselők helyezték el.
A március 23-i képviselőtestületi
ülésen döntés született egy új intézmény alapításáról, amelyhez az Öregek
Napközi Otthona, a védőnők, az egészségügyben dolgozó technikai dolgozók és a
hivatalnál foglalkoztatott gyermekvédelemmel és családsegítéssel foglalkozó dolgozó
fog tartozni.
Az elkészült sportöltöző átadására
2000. október 23-án került sor.
2001. tavaszán megkezdődtek a
település egyharmadát érintő félmilliárd forintos szennyvízcsatorna-építés első
ütemének munkálatai.
2002. március 8-án Kondoros
önkormányzata előszerződést írt alá a helyi ÁFÉSZ-szel a kondorosi csárda
megvásárlásáról.
2002. április 3-án került sor a
megépítendő önkormányzati bérlakások alapkő-letételére.
Másnap adták át a 44-es számú főút
mellett a település közigazgatási határáig elkészült kerékpárutat.
A község főterének
díszburkolat-avatását április 19-én tartották.
Kossuth Lajos születésének
kétszázadik évfordulója előtt szoborállítással tisztelgett Kondoros. Domonkos
Béla érdi szobrászművész alkotását 2002. szeptember 22-én a Kossuth téren
avatták fel.
A 2002. október 9-én kelt
adásvételi szerződés alapján a csárdát Kondoros Nagyközség Önkormányzata
megvásárolta a Kondorosi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől
(ÁFÉSZ-től), így az újra visszakerült a község tulajdonába, s egy nyertes
pályázat eredményeként elkezdődhet a műemlék helyreállítása.
A 188/2002. (IX. 26.) sz. Ök.
határozata alapján úgy döntött, hogy a csárda felújítását az eredeti formájában
kívánja megvalósítani. A Kondorosi Csárda helytörténeti múzeum felújítására
benyújtott pályázat időpontja 2002. április 30.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Miniszter 2002. 08. 30. napján hozott döntése szerint Kondoros Nagyközség
Önkormányzata a Vidékfejlesztési Célelőirányzatból 2002 évre 15.000.000 forint
vissza nem térítendő támogatást kapott a falvak megújítása, a vidék szellemi és
tárgyi örökségének megőrzését szolgáló programok keretében, s így a fejlesztés
a tervezett időpontban 2002. decemberében ténylegesen is megkezdődhetett. A
felújítási munkálatok 2003. augusztusára befejeződtek.
2002. október 17-én tartották az
autóbuszváró épületének alapkőletételét. A beruházás az önkormányzat és a Körös
Volán Rt. együttműködésében valósul meg.
2002. decemberében adták át az állami támogatás segítségével épült tíz
szociális bérlakást. A Hősök úti hat és a Wesselényi utcai négy lakást határidő
előtt, november végén készre jelentette a szarvasi Integrál Építő Rt. Ennek
köszönhetően a lakók már az új otthonukban tölthették a karácsonyt. A
kilencvenmillió forintos beruházást a Széchenyi-tervhez benyújtott sikeres
pályázat segítségével valósították meg.
A felújított Kondorosi Csárda és
az abban elhelyezett gyűjtemény átadására 2003. augusztus 16-án a "Betyár Nap a
Kondorosi Csárda mellett" rendezvénysorozat megnyitójaként került sor. A felújítás
után az épületben egy állandó kiállítást rendeztek be, mely egyrészt képet ad
az egykori híres betyárok életéről, másrészt – a helybeliek szorgalmas
gyűjtőmunkájának köszönhetően számtalan olyan régi használati tárgyról, amelyek
néhány évtizeddel ezelőtt még minden háztartásban ott voltak, de ma már
alig-alig találkozunk velük.
2003. augusztusára a
környezetvédelmi minisztérium pályázatán nyert támogatással helyreállították az
Iskola úti záportározó- és csónakázó tavat, közepén mesterséges szigetet
alakítottak ki a környékbeli gazdag madárvilág védelme érdekében.
A Hungarotel Rt. több százmillió
forintos beruházásának eredményeként 2003.november 24-től már Békés megye
minden vezetékes távbeszélő-állomása digitális telefonközpontról üzemel.
2004. nyarán érkezett az
értesítés arról, hogy a község a csárda éttermének felújításához 44 millió 720
ezer forint SAPARD-támogatást nyert, s hozzá még tízmillió forintot a
Belügyminisztérium EU önerő alapjából. A felújított 600-adagos konyha megfelel
majd a legkorszerűbb HACCP-rendszernek is, mely a vendégek kiszolgálásán kívül
bekapcsolódik majd a közétkeztetésbe is.
A Hősök terének néhány évvel
ezelőtt megkezdődött felújítása is folytatódik, a több mint harmincmilliós
SAPARD-támogatásnak, s a belügyminisztériumtól kapott plusz támogatásnak
köszönhetően teljes mértékben felújításra kerül Kondoros főtere.
Informatikai fejlesztésre 2004.
júliusában egymillió-ötvenezer forintos támogatást nyert az Informatikai és
Hírközlési Minisztérium eMagyarország pontok 1. című pályázatán a Dérczy Ferenc
Könyvtár és Közművelődési Intézmény.
2004. októberében a közbeszerzési
eljárás keretében ajánlattételi felhívást fogadott el a kondorosi önkormányzat
a csárda konyhájának és éttermének felújítására, a Hősök terének
burkolatcseréjére, valamint szintén a Hősök téren a parképítésre.
Novemberében a képviselő-testület
jóváhagyta a békéscsabai Optimunka Bt. Által készített település-szerkezeti
tervet. Az anyag tartalmazza a beépítésre szánt, illetőleg nem szánt
területeket, valamint azoknak a részeknek a felsorolását is, melyek funkcióját
a jövőben meg kívánják változtatni.
2004-ben megszületett a sportuszoda
terve, s mintegy 40-45 millió forintos beruházással felújították a kondorosi
evangélikus templomot.
A kétezres évek
első felében számos utcában történt meg a járdák felújítása és szilárdburkolatú
utak építése.
Pályázatok révén megújult a központi orvosi
rendelő, az általános iskola mindkét épülete, a csárda, valamint a
Batthyány-Geist Kastély parkja és kápolnája is.
Számos vállalkozás jutott pályázati
forrásokhoz, melyekből modernizálhatták magukat.
Megépült az IKSZT, a Hűtőház, a
Városi Ifjúsági Park és a Fehér Liliom Népfőiskola.
Kondoros 2013. július 15-én városi
rangot kapott, s ez a település további fejlődését nagyban elősegítette.
Felhasznált források:
